A sokszínűség ereje közhely, de már-már elfelejtettük. A kormányváltó összefogás sok veszekedése alatt nehéz is volt azt elképzelni, hogy a sokszínűség végül előnnyé is válhat. De a választások közeledtével végül összefogtak, összezártak a pártok, és azóta mindenki teszi a dolgát, mindenki kampányol, senki nem beszél ki, nem szólnak be egymásnak, és a sokszínűség ereje végül beérett. A mai kormányváltó tüntetés pedig ennek kíváló megnyilvánulása volt.
A Fidesz kampánya gyakorlatilag egy emberre épül, és csak egy emberre épülhet: Orbán Viktorra. Mindenki mást elmart maga mellől, egyetlen karakteres embert nem enged meg maga mellett. És ennek komoly ára van. Orbán Viktor egyszerre csak egy helyen lehet, és egyszerre csak egy beszédet mondhat. Az is unalmas. A kormányváltók ezzel szemben párhuzamosan ott lehetnek sok helyen. Egy Bajnai, egy Gyurcsány és egy Mesterházy beszédére is elmegy sok ember. Minimum kétszer nagyobb merítésből dolgozhatnak. És a naggyűlésen elmondhatnak több, hangsúlyos, különböző, egyéni, fontos beszédet, melyet sokan megnéznek. Jól sikerült a munkamegosztás.
Fodor Gábor elmondta a maga szerintem régimódian liberális beszédét a sajtószabadságról. Szabó Timea kicsit műsorvezetős, nőies stílusban elmondta azt a beszédét, amely nem tűnt annyira erélyesnek, és profinak, de közvetlen, hiteles volt, és sokakat megszólíthatott. Remélem. Gyurcsány elmondta a szokásos beszédét, szerintem ezúttal annyira nem volt érdekes, ő túl sok ilyen beszédet mondott mostanában, erre a szerepre is szükség van, de aki mostanában hallotta Gyurcsányt, annak nem volt benne új. A világosi fegyverletétel pedig nem volt szerencsés utalás. De ő mondott legélesebben oda Orbánnak, ez is kellett.
A nagy meglepetés számomra Bajnai volt. Megtanult beszélni, gesztikulált, lendületesen beszélt, és azt kell, hogy mondjam, az ő beszéde volt a legfrissebb. Ő a választás tisztességességére koncentrált, és arra, hogy ezért kell elmenni szavazni. Megszólított mindenféle embert, aki esetleg nem menne el, és mondott nekik egy-egy bonmot-t, hogy mégis miért iszonyatosan fontos elmennie. Szerintem ez volt eddig élete legjobb beszéde. És eközben mégis Bajnai maradt.
Mesterházy beszéde nem volt rossz, nem hallottuk olyan sokszor, fontos volt, hogy őt is lássák az emberek. Fontos volt, hogy mindenki érzékelje, a közös miniszterelnökjelölt határozott ember, aki tud beszédet mondani, elhigyjék, hogy tudni fog kormányozni. A kormányváltó tüntetésen ugyanis két ex-miniszterelnök beszélt, és egy harmadik miniszterelnök jelölt, aki nem kétséges, fog tudni kormányozni.
Egy normális demokráciában, például Németországban az, hogy a választás plurális, hogy sok párt kap 10-20 százalékot, normális. Az, hogy a pártok a választások után koalíciót kötnek már-már "természettörvény". A koalíciós pártok egyezkedéséből végül normális döntések születnek. Ez sem egyszerű dolog, a német kormányzó pártok se semmi tortúrán mentek keresztül, mire koalíciót kötöttek. A magyar kormányváltó pártok kénytelenek voltak a választások előtt megkötni ezt a koalíciót, mert Orbán belekényszerítette őket ebbe. De ebből a kényszerből született valami: akármennyire is széthúzott az ellenzék, akárhogy is, de Orbán csak összehozta őket. A demokratikus erők eme konszenzusa egyedülálló történelmi lehetőség. A kormányváltó pártok jelenleg az összetartás a és a sokszínűség együttes erejét mutatta fel ezen a tüntetésen. Pontosan azt mutatták fel, ami a modern Európa, a nyugat ereje: a plurális demokráciát, működés közben. Jó volna ugyanezt kormányon is látni.