Horthy Miklós és Tormay Cécile után most Wass Albert debreceni szobrára került vörös festék. A vagy.hu értesülései szerint fordított horogkeresztet és náci feliratot festettek a szobor talapzatára.
Wass Albert megosztó személyiség, többen antiszemitának vélik és a háború idején nyilas kapcsolatokat ápolt. A Népszabadság és az Élet és Irodalom publicisztikája alapján elmondható, hogy a Wass Albert-image alakítói kínosan ügyelnek arra, hogy Wass szalonképes maradjon, így sötét eszmékhez kapcsolódó megnyilvánulásait igyekeznek elhallgatni, vagy bagatellizálni.
Az a náci iga alól felszabadult többségében mérsékelt jobboldali politikusokból álló Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ben - fasiszta szellemisége miatt, számos antiszemita és nyilas könyvvel egyetemben - megsemmisítésre ítélte Wass Albert „Jönnek” című írását, a magyar csapatok Észak-Erdélybe való bevonulásáról szóló kisregényét.
A tengerentúlon letelepedett gróf a magyar emigráció elkötelezetten szélsőjobboldali tagjaival tartotta a kapcsolatot. A Floridában élő Wass Albert több alkalommal publikált a Hídfő című szélsőjobboldali lapban, illetve más újságoknak írt cikkeit vette át a Marschalkó Lajos által szerkesztett lap.
A Hídfő - a "keresztény nemzeti magyarság legbátrabb harcos lapja" - az antibolsevista jobboldali emigráns csoportokat próbálta összefogni, valamint a hungarizmus gondolatát szolgálni. A Hídfő több évtizedes fennállása alatt szinte kizárólag néhány témát tárgyalt: Trianon, zsidók, kommunisták.
Wass úgy véli, a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásuk után "a zsidóknak nem volt több esélyük a kommunizmus életben tartására"
Lehet, jó volna, ha a politikai pártok nem olyan személyiséget avanzsálnának szimbólummá, akik összehozhatóak bármely ember ellenes diktatúra működésével segítésével vagy támogatásával. Mert, hogy vannak olyan történelmi személyek akiket ez a vád nem érhet, igaz nem sok... de őket kellene felemelni...
