Ha tehát Gyurcsányt gyanúsítják, mentelmi jogát felfüggesztik, akkor józan ész alapján azt lehet mondani, hogy Orbán Viktor esetében ez ezerszer inkább jogosnak tűnik.
***
Az MSZP ma végre egy ügyes, okos kommunikációs, és politikai fogást hajtott végre, amikor Polt Péterhez írásbeli kérdést intéztek arról, hogy "Úgy tűnik, hogy a kormány előre megfontolt szándékkal olyan törvényjavaslat elfogadtatására készül, amely akár százmilliárdos nagyságrendű kárt okozhat az államnak az esetleges perek miatt" továbbá, "akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből fakadó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, az elköveti a hűtlen kezelés bűncselekményét".
Gyakorlatilag tehát arról, hogy felmerül-e a gyanúja, és ha igen, miért nem Orbán Viktort gyanúsítják hűtlen kezeléssel. A kérdés kontextusához hozzá tartozik Gyurcsány Ferenc meggyanúsítása hivatali visszaéléssel, amely nem egy levélbeli kérdésben merült ki, hanem tényleges, hivatalos gyanúsításig ment el, és a mentelmi jogának kiadásáig.
Az MSZP levél fogalmazása retorikus, és nem elemző, ezért én arra gondoltam, terítsük ki a kártyákat, nézzük meg alaposabban a kérdést! Óvatosan kell hozzáállnunk ehhez a kérdéshez. Én például nem vagyok ügyvéd, vagy bíró, vagy ügyész, ezért a hírekre támaszkodok. Jogilag lehet, hogy pontatlanul fogalmazok. Jogi szempontból a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés sem ugyanaz, de most csak egy szakszerűtlen, józan paraszti gondolatot szeretnék leírni. A hírek szerint a hivatali visszaélés gyanújához a következő gyanúkat kell jogi értelemben alátámasztani.
A) Azt, hogy az állítólagos károsultat (ebben az esetben a magyar államot kár érte).
B) Azt, hogy ennek okozója Gyurcsány Ferenc volt.
C) Azt, hogy ezt szándékosan tette.
Gyurcsány esetében itt mindegyik elem gyenge lábakon áll.
A) Azért áll gyenge lábakon, mert csak egy értékbecslés mondja ezt három ellenében, és ez is kérdésessé vált. A sukorói beruházás emellett hatalmas előnyt jelenthetett volna az államnak, de ezt a vádhoz jogi értelemben nem lehet figyelembe venni, ha ugyanis a telekcsere kárt okozott volna, akkor semmiféle más haszon nem menti ezt. Bár politikailag azért egyáltalán nem mindegy, hogy azért itt egy elég előnyös beruházás hiúsult meg, és nem Gyurcsány miatt.
Bajnai nyilatkozata szerint ráadásul nem is érheti kár az államot, ugyanis kormánya pert indított, amely során a bíróság vagy azt állapítja meg, hogy nincs kár, vagy az állam kártérítést kap, akkor azért nem érheti kár.
Nem tartozik szorosan a kérdéshez, de Joáv Blum esetében egy kapcsolódó bűncselekmény merült fel, nevezetesen, hogy nem legálisan jegyezte be magát állandó lakosnak. Ez a vád azonban a bíróságon első fokon bukott. Nem mintha Blum eme esetleges bűncselekményéből bármi is következne Gyurcsány bűnösségére, csak úgy az ügy ájeréhez tartozik.
A B) és C) pont együttesen megvalósulna, ha Gyurcsány Ferenc utasítást adott volna a telekcserére. Bár lehet, hogy még a károkozásról való előzetes tudást is kellene igazolni. Nem tudom. Az utasítás ama bizonyos Parlamentben történt megbeszélésen történhetett volna meg, de nem sikerült alátámasztani, hogy ilyesmi történt. Bajnai Gordon is hasonlóan nyilatkozott.
Mellesleg azt senki nem vizsgálja, hogy Orbán Viktor találkozott Ronald Lauderral, a beruházóval, és ott miről beszéltek. Persze jogi értelemben ez ugyanúgy nem bűn, ahogy Gyurcsány esetében sem lehetne bűnösségről szó, de politikai szempontból bizony nagyon is kínos kérdés.
És akkor térjünk rá Orbán Viktorra! Az ő esetében az A,B és C tételek sokkal szilárdabb lábakon állnának. Arról van ugyanis szó, hogy Orbán Viktor a nem aktuális, hanem nyomott árfolyamon való hiteltörlesztés elfogadására akarja törvénnyel kényszeríteni a bankokat. Igen ám, de ez hazai jogokba is ütközhet, de nemzetközi jogba is.
A) A valószínű károkozás tehát igazolt, hiszen perekre lehet számítani. A per következményeként a magyar államot kártérítésre kötelezheti, tehát az államot kár éri. Per definíciónem.
B) Orbán Viktor az okozó, hiszen ő jelentette be a törvényt. Amennyiben formálisan nem ő fogja beterjeszteni, vagy nem a kormány, hanem a szokásos, sunyi, Orbánus technikával valamelyik képviselő, akkor Orbán a jogi felelősséget hárítja valamely csicskásra, de a politikai akkor is az övé. Az illető csicskás esetében meg újra fel lehet tenni a kérdést.
C) A szándékosság a külföldi jogi perek esetében nyilvánvaló, hiszen Orbán maga ismerte el, hogy számítani lehet perekre külföldön. Tehát tud róla.
Ismétlem, nem vagyok ügyvéd, vagy bíró, nem tudom, hogy Orbán esetében tényleg megáll-e akár csak a jogi gyanú, de józan ésszel úgy tűnik, hogy ezerszer inkább, mint Gyurcsány esetében.Hogy aztán a jog hogy viszonyul a józan észhez, és Polt Péter a joghoz, azt nem tudom.
Ha tehát Gyurcsányt gyanúsítják, mentelmi jogát felfüggesztik, akkor józan ész alapján azt lehet mondani, hogy Orbán Viktor esetében ez ezerszer inkább jogosnak tűnik.
